| |
1840. – A zöld skapuláré /Párizs/
A zöld skapuláré a megrögzött bűnösök megtéréséért A Szűzanya tÃz évvel azután, hogy Labouré Katalin nÅ‘vérnek látomásában a Csodásérmet megmutatta, ismét megjelent egy vincés nÅ‘vérnek ugyanott, az Irgalmas NÅ‘vérek kolostorában, Párisban. Bisqueyburu Jusztina volt a kiválasztott, aki rendjében, mint betegápoló nÅ‘vér nagy megbecsülésnek örvendett, de nem is gyanÃtotta senki, hogy égi látomások kegyelmében részesült. Jusztina 1817. november 11-én született Dél-ÂFranciaországban, a Pireneusokban fekvÅ‘ Mauléonban. Mivel szüleit nagyon korán elveszÃtette, édesanyjának húga vette magához, aki Orlon-ban lakott, és aki buzgó kereszténynek nevelte. Jusztinát már kora ifjúságától vonzotta a szerzetesi hivatás, és úgy gondolta, hogy számára különösen a betegápolás felelne meg Isten akaratának. Ezért 1839. augusztus végén belépett Dél-Franciaországban, Pau-ban az Irgalmas NÅ‘vérek kórházába, a Páli Szent Vince által alapÃtott társaságba. Három hónap után Jusztinát Párizsba küldték, a de Bac utcában lévÅ‘ kolostorba, hogy ott töltse noviciátusának idejét. Bizonyára nem volt véletlen, hogy 1839. november 27-én pont oda került, ahol éppen kilenc évvel azelÅ‘tt Labouré Katalinnak jelent meg a Szűzanya, és adta nekünk általa a Csodásérmet. De akkor senki sem beszélt Labouré Katalinról, aki ebben az idÅ‘ben Enghien-ban az idÅ‘sek otthonában dolgozott, szinte ismeretlenül. Két hónap röpült el. A novÃciusok számára megkezdÅ‘dtek a lelkigyakorlatok. 1840. január 28-Âán Jusztina nÅ‘vér a kápolna fölötti konferenciateremben éppen elmerült az imádságba, amikor hirtelen ott állt elÅ‘tte a Legszentebb Szűzanya. Csak éppen annyi lélekjelenléte volt, hogy elfojtsa a csodálkozás feltörÅ‘ kiáltását, és feltűnés nélkül csendben maradjon, amÃg a jelenés véget nem ért. Mária fehér ruhában volt, felette egy égszÃnkék palástot viselt. Fátyla nem volt, haja a vállára omlott. Lángoló SzÃvét a két kezében maga elÅ‘tt tartotta. Noviciátusának ideje alatt Jusztina nÅ‘vér még egyszer részesült abban a kegyben, hogy láthassa Máriát lángoló SzeplÅ‘telen SzÃvével. A fiatal nÅ‘vért még ugyanebben az évben áthelyezték Normandiába, Blangy-ba, ahol más Mária-jelenésben volt része. 1840. szeptember 8-án történt. Jusztina éppen imádkozott. Ismét ott állt elÅ‘tte Szűz Mária ugyanabban a ruhában, mint azelÅ‘tt, azzal a különbséggel, hogy szÃvét csak jobb kezével fogta, a baljával egy kis zöld skapulárét tartott. A nÅ‘vér pontosan látta, hogy a kis zöld vászondarab egyik oldalán egy Máriát ábrázoló kép van, ahogy eddig is megjelent, a másik oldalon egy tÅ‘rrel átszúrt lángoló szÃv, ezzel a felirattal: Mária SzeplÅ‘telen SzÃve, könyörögj érettünk, most és halálunk óráján! A nÅ‘vérrel egy belsÅ‘ hang közölte, hogy ez a kis zöld skapuláré különösen azoknak a hitetleneknek fog nagyon sok kegyelmet közvetÃteni, akik közel állnak a halálhoz. Jusztina nÅ‘vér ezeket közölte novÃciusÂ-mesternÅ‘jével, aki továbbÃtotta ugyanannak az Aladel atyának, akire annakidején Katalin nÅ‘vér bÃzta az üzenetet. Az óvatos pap kezdetben csak néhány skapulárét készÃttetett. De amikor Mária késÅ‘bbi megjelenései alkalmával - különösen 1846-ban sürgette, hogy a kegyelemnek ezt az eszközét buzgóbban használják, a pap akkor hozzájárult, hogy sok a bűnösök megtérésére szolgáló zöld skapulárét osszanak szét. A siker nem maradt el. Olyan haldoklók, akik már évek óta nem jártak templomba, Istennel megbékélve haltak meg, ha az irgalmas nÅ‘vérek a zöld skapulárét feltűnés nélkül a párnájuk alá tették, vagy az ágyukra erÅ‘sÃtették. A fÅ‘nöknÅ‘ arról is beszámolhatott, hogy 1859-ben, mielÅ‘tt meghalt, - a skapuláré által közvetÃtett kegyelem hatására - még a párizsi érsek gyilkosa is megtért. (Az érseket 1848.-ban, a forradalom idején ölte meg.) Ezek által a jelek által felbátorÃtva az Irgalmas NÅ‘vérek generális prokurátora, Borgogno atya 1870-ben kihallgatáson kérte IX. Piusz pápától, a zöld skapuláré jóváhagyását. Ezt a pápa szÃvesen meg is adta. Jusztina nÅ‘vér késÅ‘bb fÅ‘nöknÅ‘ lett, magas kort ért meg, de titkát, hogy a zöld skapulárét rajta keresztül kaptuk, élete végéig megÅ‘rizte. IRODALOM: Szűz Mária megjelenései és könnyezései (I.) 1830-1933. LélekmentÅ‘ füzetek 10.
|
|
|