Bejelentés



Ébredések, jelenések

















1885. – A dömösi Mária jelenés

Bevezetés



Dömös falu a Duna jobbpartján Esztergommegyében, Visegrádtól egy óra járásnyira fölfelé, Esztergomtól két és fél órányira fekszik lefelé. Gőzhajó állomása van, sőt a túl parton haladó vasútnak szemközt levő őrházánál az omnibusz vonatok is megállanak és a mindig ott várakozó réven igen könnyű az átkelés.

Mint a hagyomány tartja, Dömös a régi jó magyar időkben igen nagy búcsújáró szent hely volt, de a törökök idejében, midőn a török félhold uralkodott az annyi veszélyt és szenvedést kiállott szegény Magyarországon, mely alkalommal Esztergom, Visegrád és az egész vidék szintén a törökök uralma alatt állott: a dömösi szent hely, mint sok más ilyen és egyéb helyek, a törökök által szintén egészen elpusztíttatott.



A régi dömösi szent helynek csak két akkor béli élő bizonysága maradt fönn a mai korig. Egyik a Duna balpartján a Dömössel szemben levő meredek kőszikla oldalán levő remetelakás barlangja, mely még sok századokon át fog az idő vasfogával dacolni, hacsak valamely kaján irigy pogány kéz majd el nem pusztítja. -- Másik még szintén fönnálló akkorbéli élő bizonyság a Duna balpartján Dömöstől fölfelé háromnegyed órányira, egy kiálló hegyes kősziklán levő kőkereszt, melyet egy esztergomi főpap állíttatott oda annak örök emlékére, hogy őt ott az Isten csodálatos módon megmentette a bizonyosan bekövetkezni látszó szerencsétlen haláltól, -- ugyanis midőn a főpap a dömösi szent hely látogatásából visszatért Esztergomba, az úton rablóktól lett megtámadva, mire a lovak megvadultak és a magas országútról letérve a kőszikla mellett nekiiramodtak a Dunának, a rablók meg mind utána rohanva a kocsinak, mind belezuhantak a Dunába; de a jámbor életű főpapot azon pillanatban, midőn a kocsi már a kőszikla szélén volt, a kocsiból valaki kiemelte és a kősziklára tette, honnan minden sérülés nélkül haza ment.



Arra nézve, hogy a dömösi hajdani szent hely miről volt nevezetes és hogy mely helyen állott, semmi jel sem maradt fönn az utókor számára, de még a monda sem emlékezik reá, mert a csaknem kétszáz évig tartott török uralom alatt minden jel elpusztult, és éppen az volt az oka, hogy habár már kétszáz éve annak, hogy az esztergomi vár és vele Dömös is fölszabadult a török járom alól, mind ez ideig nem lehetett a régi szent helyet megújítani.

De amit ember nem tehetett, megtette azt a Mindenható jóságos Isten, mert megengedé a Boldogságos Szűz Máriának, hogy jelölje meg a jámbor, vallásos és jó erkölcsű dömösieknek azon szent helyet, melyen őseik négyszáz év előtt oly igaz szívből imádták az Istent, a Jézus Krisztust és tisztelték a Boldogságos Szűz Máriát, mint az emberiségnek az ősbűntől való Megváltójának édesanyját.





A Szűz Mária megjelenése a dömösi völgyben



1885. évi május első vasárnapján történt, hogy a Dömös háta megett levő gyönyörű völgyben a patak partján két libapásztor kis leányka egy szép, fiatal bükkfa alatt üldögélve reggelit eddegélt; egyszerre szép kék fényesség támadt fölöttük; a kis leánykák ijedve tekintettek föl a fára és csodák-csodája, a fa derekán tündöklő fényesség közepében a Boldogságos Szűz Mária képét látták ragyogni, jobb karján a kisded Jézust tartva, fényes koronával fejeiken.

A kis lánykák többeknek elmondták, hogy ők mit láttak; egy nagyobb gyerek is odament, és ez beszaladt a faluba hírül adni, hogy a Simon dűlői erdő szélén egy fán a Szűz Mária képe látható; erre több asszony kiment a csoda esetet megnézni, és ők is látták a fényességet több ízben megjelenni a Szűz Mária képével, jobbján a kisded Jézust tartva.



Ez idő óta a jó dömösiek a szent fához rendesen kijárnak imádkozni; a szomszéd falvakból pedig minden szombat este seregestől mennek a szent fához a Szűz Mária tisztelői ájtatoskodni; de sőt már a távolabb vidékekről is megjelenik egy-egy búcsús sereg nép; és mai nap már rendes búcsújáró hely a dömösi Simon-völgye.

Nincs oly szombat este, hogy ne lenne néhány száz lélek a csodafa körül, különböző könyörgő és dicsőítő énekeket zengedezve egész éjjel a Szűz Máriához, aki igen gyakran kegyeskedik magát az őt hívő és tisztelő népének megmutatni.



Van reá eset, hogy mindennap is megmutatja magát; de legkiváltképp szombat este 9-10 óra között és vasárnap reggel napkelte után; de mégis újhold vasárnapján legtöbb azon szerencsések száma, kiknek megmutatja magát a Szűz Mária.

A Szűz Mária és a kisded Jézus képe körül rendesen apró csillagok ragyognak; és legtöbben csak ezen apró csillagokat látják néhány pillanatig ragyogni; de már az az eset is előfordult, hogy a Szűz Mária képe fölött a teljes Szentháromság képe is látható volt.

Gyönyörűség nézni azon öröm könyeket, melyek minden egyes esetnél a szent tüneményt látók szemeikből folynak.



A Dömösi Csodafa



Dömös község háta megett magas hegyek és rengeteg erdőségek vannak; a község főutcáján a templom mellett végigmenve a falu alsó végén folyó kis patakhoz érve szép völgybe jut az ember; a patak szélén haladva tíz perc alatt eljut a balparton álló csodafához.

A szép sugár bükkfa, melyen az égi tünemény látható, lehet harminc éves és az erdő szélén áll; jobbról és balról mellette egykorbéli, de vékonyabb sugár bükkfák állanak; a háta megett kissé emelkedettebb helyen fiatal erdő terül el.

A csodafa zöld farácsozattal van körülvéve; kis asztalka áll előtte, mely fölött több buzgó látogatók által ajándékozott Mária-képek vannak elhelyezve; egy mindig égő lámpa körül, melynek fényét az egyes buzgó hívek által meggyújtott számos gyertyák nagyban emelik.

Ha az ember csak egyszerű futó pillantásokkal szemléli ezen csodafát, semmi különöset sem talál rajta, éppen olyan, mint akármelyik fiatal sugár bükkfa; de ha jól megvizsgálja az ember e csodafa derekának a haját, azonnal többféle alakú Szűz Mária képe lesz látható a természettől rásütve fehér és barna színben.

A többek közül csak nehányat megemlítve, saját szemeimmel láttam a fa alsó részén a földtől két lábnyi magasságban egy igen szép, tisztán látható tenyérnyi nagyságú Szűz Mária képet, jobb karján a kisded Jézust tartva: ezen kép szemlélésénél a legkülönösebb tünemény az, hogy amily mértékben az ember hátrálva távozik, a kép olyan arányban nő úgy annyira, hogy mintegy két lábnyi magasságú lesz; ezen kép mellett pedig három sor írás látható, mely így szól:



JÉZUS MÁRIA HAZÁNK PÁTRÓNÁJA

1582

MATER DOMINICA FRANCISSIMO MINERITA



Hogy ezen utolsó sor mit tesz, nem tudom, de a két első sor világosan mutatja, hogy e hely 1582-dik évig Jézus Máriának, mint hazánk pártfogójának, nagy tiszteletben tartott szent helye volt, a harmadik sor bizonyosan azon szerzet béli szent atyák nevét teszi, kik akkorig e szent helyet ápolták.

A csodafa hátuljának első ága alatt pedig egy szép fehér kereszt látható, mely alatt gömbölyű körben egy fehér olvasó van, melyről keresztbe fektetett kereszt függ alá, rajta a megfeszített Krisztus teste fekszik.

Ezen a természettől kiformált csodálatos jelvények bárki által, a napoknak bármely órájában szabad szemmel megszemlélhetők.



Még igen sokat mondhatnék ezen szent helyről, de ahol a tények oly világosan beszélnek, ott nincs szükség sok bizonyításra.

Csak az illető lelki hatóságoktól függ, hogy a mai felvilágosultsággal hivalkodó és a vallást ignoráló külbefolyások által némileg megingatott katolikus vallásnak e csodajelekkel ékeskedő régi szent hely újra egyik erős oszlopa legyen a Jézus Krisztus által alapított római katolikus igaz vallásnak.



Forrás: Georgius bácsi – A Dömösi Csodafa. 1885.Buda. Bago Márton és fia nyomda








Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!